A mai tengeren túli területek és az egykori francia gyarmatbirodalom
1534–ma

franciául: Les territoires dʼoutre-mer actuels et lʼancien empire colonial français

A Francia Királyság zászlaja · A Francia Köztársaság zászlaja   A francia gyarmatbirodalom elhelyezkedése   A francia gyarmatbirodalom címere   F autójel

Területe: kb. 22 800 000 km² (a teljes történelmi terület); lakossága: kb. 110 631 000 fő (1936); fővárosa: Paris; hivatalos nyelve: a francia.
Nemzetközi gépkocsijele: F. Közlekedés módja: általában jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg.


Wikipedia  ·  PlatesPortal


A francia gyarmatbirodalom magában foglalja az összes gyarmatot, protektorátust, mandátumterületet és olyan területeket, amelyek Franciaország gyámsága, kormányzása vagy igazgatása alatt álltak. A 16. században indult, és korszakonként nagyon különböző módon fejlődött, méretét, népességét és gazdagságát tekintve. Általában két fő időszakot különböztethetünk meg, ezek elválasztópontja a hétéves háború, majd a francia forradalom és a napóleoni korszak volt, amelynek során Franciaország gyakorlatilag elveszítette első gyarmati területeit. Ennek a hatalmas gyarmatbirodalomnak a területi öröksége ma a “tengerentúli Franciaország” (tengerentúli megyék és régiók, és más tengerentúli területek): egy tucatnyi szigeti terület az Atlanti-óceánon, az Indiai-óceánon, a Csendes-óceán déli részén, az Antarktisz partjainál, valamint Francia Guyana Dél-Amerika északi partjainál, összesen 119 394 km² területtel, ami alig 1%-a a gyarmatbirodalom területének a két világháború közötti fénykorában. Bár e tengerentúli területek területe csekély, lehetővé teszik Franciaország számára, hogy a világ második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezetére tarthasson igényt, amely 10 186 526 km²-es óceáni területet foglal magában, az Egyesült Államoké mögött.

A jelenlegi tengeren túli területek

Ma Franciaországnak több, egymástól távol fekvõ tengeren túli területe van. Ezek kapcsolata az anyaországgal is különbözõ.

Tengeren túli megyék és régiók (Départements et régions dʼoutre-mer – DROM/DOM-ROM)

A tengeren túli megyék és régiók a kontinentális Franciaország szerves részei, ugyanazokkal a jogokkal, mint bármelyik kontinentális megyének és régiónak van. Minden tengeren túli megye egyben tengeren túli régió is. Ezek a következõk:

Mivel a tengeren túli megyék és régiók Franciaország szerves részei, ezért a hozzájuk tartozó rendszámokat is Franciaország alatt mutatom be.

Guyana, Martinique 2015-ig és Mayotte 2021-ig szintén tengeren túli megye és régió volt, de ezek a területek a két, addig különálló közigazgatási kormányzatot összevonták, és ma már egyetlen szerv irányítja mindkét közigazgatási szintet.

Saint-Pierre és Miquelon is tengeren túli megye volt 1976 és 1985 között.

2003-ban Saint-Barthélemy és Saint-Martin különvállt Guadeloupe-tól és mindkét sziget Franciaország egy-egy tengeren túli közösségévé vált.

A tengeren túli megyék és régiók

Tengeren túli közösségek (Collectivités dʼoutre-mer – COM)

Franciaország tengeren túli közösségei Franciaországtól függõ félautonóm területek, amelyek némi többletjogosultságokkal, illetve különleges jogokkal rendelkeznek bizonyos területeken. Ezek a következõk:

1975 és 2011 között Mayotte tengeren túli terület (TOM) volt, ami közigazgatásila megfelel a mai tengeren túli közösség szintjével

A tengeren túli közösségek

Különleges jogú tengeren túli közösségek (Collectivités sui generis)

Jelenleg egyetlen ilyen terület létezi, amely lényegében Franciaország tengeren túli autonóm területe, szinte minden olyan joggal rendelkezik, mint az anyaország:

1999 elõtt ez a szigetcsoport is tengeren túli terület (TOM) volt.

Tengeren túli területek (Territoires dʼoutre-mer – TOM)

Francioaország ezen területei nem rendelkeznek állandó lakossággal, túlnyomórészt tudományos kutatóhelyek vagy katonai bázisok találhatók meg rajtuk. Általában valamelyik közeli szigetrõl kormányozzák õket. Jelenleg egyetlen ilyen terület létezik:

Korábban ebbe a közigazgatási kategóriába tartozott Mayotte és Új-Kaledónia is.

A Francia Köztársasághoz tartozó más különleges jogállású területek.

Franciaországnak több olyan apró területe van, amely a nemzetközi jog szerint a Francia Köztársaság joghatósága alatt áll, ezek:

A fenti területek lakatalanok, ezért vagy elhelyezkedésük miatt rendszámokat sem használnak rajtuk.

 


Az egykori francia gyarmatbirodalom (1534–1946/1960)

Az 1815-ig tartó időszakban Franciaország elsősorban Észak-Amerikában és Indiában építette ki gyarmatait. Ezeknek a gyarmatoknak nem volt rendszámos érintettségük, de a teljesség igénye miatt felsorolom õket is az alábbi listában.

Az 1815-ttel kezdõdõ második gyarmatbirodalom idején Franciaország Afrikára fókuszált, de számos kisebb ázsiai terület és csendes-óceáni sziget is része lett a birodalomnak.

Afrika

Amerika

Antarktisz

Ausztrália és Óceánia

Ázsia

Európa


1946-ban megalakították a Francia Uniót (Union française), amely alá újraszervezték Franciaországot és összes még meglévő függőségeit. Elméletileg az Unió tagja teljesen egyenrangúak lettek volna, de valójában a szervezet csak megerősítette Franciaország szuverenitását a függő területei felett. A szervezetet 1958-ban a dekolonizációra hivatkozva átalakították, létrehozva a Francia Közösséget (Communauté française), amely azonban 1960-ban megszűnt, miután az egykori gyarmatok nagy része a függetlenséget választotta.

Térkép

A francia gyarmatbirodalom (összesített térkép)