Magyar Királyság
(1920–1946)

magyarul: Magyar Királyság
ruszinul: Мадярске кральовство

Navigáció: Főoldal | Európa | Magyarország | Magyar Királyság

Standard rendszámok

1945-ös sorozat

      

Méretei elöl és motorkerékpárokon: 268 mm * 90 mm, hátul: 440 mm * 150 mm.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: K 9999 (kódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

• Az alumínium táblák hátoldalán az “Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság” felirat olvasható.
• Rendszám nélkül csak műszaki vizsgára lehetett közlekedni, de ebben az esetben is egy táblán fel kellett tüntetni a VIZSGA feliratot. Az ilyen járművel, csak a vizsga helyszínére és vissza lehetett menni.
• A magas rangú állami tisztviselők járművein alacsony, egy vagy két számjegyű sorozatszámot tartalmazó rendszámokat használtak. Ezeken a hátsó rendszámokon általában a címer is megtalálható volt.
• Oldalkocsis motorokon az oldalkocsi elejére is fel kellett szerelni egy rendszámot.
• Pótkocsikon a vonó járművel megegyező rendszámot használtak.
• A közforgalmú járműveknek inverz színű, azaz fekete alapon fehérrel írt rendszámai voltak.
• Az F, G, H, P és R jelzésű járművek egy része a betű utáni üres mezőben – az előző sorozat állami járművekhez hasonlóan – nemzeti színű jelzést kapott, de a fekete alapú rendszámok egy részén ebből csak egy fehér kötőjel látszódott.
• Ez a sorozat ma már nem használható.

1933-as sorozat

                  

Méretei elöl: 255 mm * 90 mm, hátul: 235 mm * 295 mm, motorkerékpárokon: 165 mm * 185 mm. Betűméretek: elöl: 28 mm * 60 mm, 9 mm vastag, hátul: 52 mm * 110 mm, 15 mm vastag, motorkerékpár: 32 mm * 64 mm, 12 mm vastag.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: elöl: TT 999, hátul és motorkerékpárokon: 999/TT (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: elöl: 4 321, hátul: 321/4.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1933 nyarán kezdték el kiadni, egyúttal az addig használt rendszámokat ezekre lecserélni. A rendszámcsere határideje 1933. szeptember 30. volt.
• A táblák két horganyzott vaslemez összepréselésével készültek, 5 mm-es ráhajtással. A táblák hátoldalán az “Országos Közlekedésrendészeti Bizottság – Budapest” felirat olvasható kerek vagy ovális formában.
• A közhasználatú járműveknek (taxik, buszok stb.) inverz színű, azaz fekete alapon fehérrel írt rendszámai voltak. Az állami tulajdonú járműveken – amelyek rendszámai az előző sorozattól eltérően fehér alapúvá váltak – a második betű helyén egy nemzeti színű jelzés volt látható. Ha egy jármű állami tulajdonú volt és közhasználatú feladatott végzett (pl. a Mávaut buszai), akkor mindkét különleges jelzés felkerült a rendszámra, azaz fekete alapú lett a tábla és a második betű helyét a nemzeti színű jelzés vette át.
• A sorozatszámok között a legelső sorszám minidig a 000 volt. Nem lehetett soron kívül egy adott sorozatszámot megvásárolni.
• Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó automobilján a rendszámtábla helyén elöl és hátul a koronás magyar címert ábrázoló tábla volt látható. A főhercegek továbbra is a főhercegi koronát használhatták járműveik rendszámaként.
• Költözés esetén nem történt rendszámcsere, csak a hatóságok jegyezték be a címváltozást.
• Pótkocsikon a vonó járművel megegyező rendszámot használtak.
• Katonai járműveken a második betű helyén egy pajzs alakú domborított területen átlós sávozással a nemzeti színek voltak felfestve.
• Diplomáciai testületek standard rendszámot használtak kiegészítő táblákkal, elöl egy kerek táblát a DT felirattal, hátul egy hosszúkás táblát a DIPLOMÁCIAI TESTÜLET felirattal. Mindkét tábla kék alapon fehérrel volt írva.
• Rendszám nélkül csak műszaki vizsgára lehetett közlekedni, de ebben az esetben is egy táblán fel kellett tüntetni a VIZSGA feliratot. Az ilyen járművel, csak a vizsga helyszínére és vissza lehetett menni.
• Oldalkocsis motorokon az oldalkocsi elejére is fel kellett szerelni egy rendszámot.
• A háborús időkben a magántulajdonú járművek csak külön engedéllyel közlekedhettek. Az engedélyezett járműre egy külön jelzést kellett elhelyezni: motorkerékpárokon egy 80 mm átmérőjű fehér kör alakú táblát, más járműveken 150 mm-es oldalhosszúságú fehér (cégeknek vörös) háromszög alakú, 10 mm-es sötétkék szegélyű táblát kellett kihelyezni. A táblák általában keménypapírból készültek, és a következő szöveget tartalmazták: egy fekete E betűt, egy sorozatszámot, a rendszámot, valamint a rendőrhatóság pecsétjét.
• Ez a sorozat ma már nem használható.

1922-es sorozat

         

Méretei: elöl: 268 mm * 90 mm (1929. augusztus 23. után: 245 mm * 90 mm), hátul: 440 mm * 150 mm.

Formátum: fehér alapon vörös és fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: T 99-999 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54-321. A területkód vörössel, a sorozatszámok feketével voltak írva.

Megjegyzések:

• Az első rendszámokat – többszöri halasztás után – 1922 áprilisában kezdték el kiadni, addig továbbra is a monarchiás rendszámokat használták, amelyeket végül 1922. július 31.-ig kellett lecserélni.
• A rendszámokat az Országos Automobil-szakértő Bizottság készíttette el és a rendőrhatóságon keresztül juttatta el a járműtulajdonosokhoz. A rendszám hátulján a szervezet ovális pecsétje jelezte a hivatalos gyártót. A rendszámok a szervezet tulajdonát képezték a járműtulajdonosok csak használatba kapták azokat.
• A területjelölést egy különálló eredetileg 100 mm * 100 mm-es, 1929. augusztus 23.-tól 80 mm * 80 mm (elöl) és 126 mm * 126 mm (hátul) táblán jelölték, amelyet összepréseltek és összeszegecseltek az alaptáblával. Egyes korai rendszámokon nem volt ilyen különálló táblarész. Az alaptábla hátoldalán az “Országos Automobil Szakértő Bizottság” lenyomat látható, de tükrözve.
• Az államigazgatásban használt járművek rendszámai inverz színűek voltak (fekete alapon fehérrel írva), ezeken a területjelző betű helyén egy nemzeti színű zászló volt látható.
• A közszolgálati járműveken is fekete alapú rendszámokat alkalmaztak, de ezeken – mint a standard rendszámokon – a bal oldalon a pirossal írt területkód volt látható.
• A kormányzó hivatalos járművein a rendszám helyén egy címer, míg a főhercegekéin egy főhercegi korona volt látható.
• Pótkocsikon a vonó járművel megegyező rendszámot használtak.
• Diplomáciai testületek standard rendszámot használtak kiegészítő táblákkal, elöl egy kerek, 110 mm átmérőjű táblát a DT felirattal, hátul egy hosszúkás, 470 mm * 110 ,,-es táblát a DIPLOMÁCIAI TESTÜLET felirattal. Mindkét tábla kék alapon fehérrel volt írva.
• Műszaki vizsgára induló járművön el kellett helyezni egy kiegészítő táblát VIZSGÁRA felirattal. A tábla fehér alapon vörös színnel volt írva, fekete kerettel.
• Egyik járműkerületből a másikba költözés esetén a területkód tábláját cserélték csak ki, a sorszámok maradtak a régiek.
• Egy visszavont rendszámot nem adtak ki újból (valószínűleg a csalások elkerülése miatt).
• Az államfő és a királyi hercegek járművein nem volt kötelező a rendszám. Helyette az államfő járművein a koronás címer, míg a hercegekéin valamilyen koronamotívum volt látható.
• A Párizsi Konvencióban részt nem vevő országokból (akik nem rendelkeztek hivatalos autójellel) érkezők csak egy műszaki és KRESZ-vizsga után léphették át a határt, és a járművükön fel kellett tüntetni egy külön kör alakú jelzést, fehér alapon egy zöld V betűt, melyet egy kerek zöld keret vett körbe, amely 14 napig volt érvényes.
• A rendszámok ára gépkocsikra 20 P, motorkerékpárokra 6 P, pótkocsikra 12 P volt, a költözéskor cserélt területjelző táblácska ára 5 P volt.
• Ez a sorozat ma már nem használható.

Próbarendszámok

1922-es sorozat

   

Méretei 350 mm * 200 mm.

Formátum: fehér alapon vörös és fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: PRÓBAKOCSI/&&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 321. A PRÓBAKOCSI felirat vörössel, alatta a sorozatszám feketével volt írva.

Megjegyzések:

• Motorkerékpárokon és egyes esetekben személygépkocsikon is, általában elöl rövidítve, PRÓBA/&&9 vagy PRÓBA &&9 formátumban használták.
• A rendszámok eredetileg a kiadástól számítva fél évig, majd 1929. augusztus 23.-tól egy évig voltak érvényesek, de meg lehetett őket újítani.
• Az ilyen rendszámmal ellátott járművet csak tényleges próbautakon lehetett használni, és munkaszüneti napokon 14:00 óra után nem közlekedhettek. Az utakat egy naplóban kellett vezetni.
• A rendszámok ára gépkocsikra 13,60 P, motorkerékpárokra 8 P, más járművekre 6 P volt.
• Ez a sorozat egészen 1958-ig érvényes maradt, de ma már nem használható.

---