·        ·    

Az Egyesült Királyság protektorátusa volt szövetségi kormányzattal.
Területe: 876 953 km²; lakossága: 45 053 782 fő (1960); fővárosa: Lagos; hivatalos nyelve: az angol, a lakosság anyanyelve a hausza, az igbó és a joruba volt, ezen kívül számos kisebb helyi nyelv is használatban volt; közigazgatási beosztása: 3 régió (region), ezen belül 25 tartomány (province); pénzneme: 1958-ig: 1 British West African pound (brit nyugat-afrikai font) = 20 shilling = 240 penny, 1958-tól: 1 Nigerian pound (nigériai font) = 20 shilling = 240 penny.
Nemzetközi gépkocsijele: WAN. Közlekedés módja: bal oldali. Rendszámok kiadása: a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.

  ·  

Nigéria számára az 1954 és 1963 közötti évtized a gyarmati sorból a teljes szuverenitásig vezető út sorsfordító időszaka volt. A folyamat az 1954-es Lyttelton-alkotmánnyal vette kezdetét, amely lefektette a föderalizmus alapjait, és három nagy régióra (Északi, Nyugati és Keleti) osztotta az országot, jelentős autonómiát biztosítva nekik. Ebben az időszakban emelkedtek ki azok a politikai vezetők – Sir Abubakar Tafawa Balewa, Nnamdi Azikiwe és Obafemi Awolowo –, akik a függetlenségi mozgalmat irányították. Ebben az átmeneti korszakban Brit Kamerun státusza kulcskérdéssé vált. A területet a britek Nigériából igazgatták, de a függetlenség közeledtével dönteni kellett a sorsáról. 1961 februárjában az ENSZ népszavazást írt ki: az északi rész a Nigériához való csatlakozás mellett döntött, és Sardauna tartomány néven az ország része lett. Ezzel szemben a déli rész a már független Kameruni Köztársasághoz való csatlakozást választotta, így végleg különvált Nigériától. Nigéria 1960. október 1-jén nyerte el függetlenségét a Brit Nemzetközösségen belül. Bár az ország önállóvá vált, államfője továbbra is II. Erzsébet királynő maradt (ez lényegében domíniumi státust jelentett), akit dr. Nnamdi Azikiwe főkormányzó képviselt. A kormányfő Sir Abubakar Tafawa Balewa lett. Ez a három évig tartó “alkotmányos monarchia” időszaka azonban belső feszültségekkel telt: az 1962-es nyugat-nigériai politikai válság és a vitatott népszámlálási adatok rávilágítottak az etnikai és regionális törésvonalakra. A folyamat betetőzéseként 1963. október 1-jén hatályba lépett az új alkotmány, amely kikiáltotta a szövetségi köztársaságot. Nigéria ezzel minden formális függőséget megszakított a brit koronával, Azikiwe pedig az ország első elnöke lett. Ezzel lezárult a dekolonizáció szakasza, és megkezdődött az első köztársaság küzdelmes időszaka.