Független szövetségi parlamentáris köztársaság a Nemzetközösségen belül.
Területe: 923 768 km²; lakossága: 50 238 570 fő (1965); fővárosa: Lagos; hivatalos nyelve: az angol, regionális nyelv a hausza, az igbó és a joruba volt, ezen kívül státus nélkül számos kisebb helyi nyelv is használatban volt; közigazgatási beosztása: 4 régió (region) és 1 szövetségi terület (federal territory), ezen belül 24 tartomány (province); pénzneme: 1 Nigerian pound (nigériai font) = 20 shilling = 240 penny.
Nemzetközi gépkocsijele: WAN. Közlekedés módja: bal oldali. Rendszámok kiadása: a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.

  ·  

Nigéria 1963 és 1966 közötti története az első köztársaság felemelkedését és drámai összeomlását öleli fel. Az ország 1963. október 1-jén vált hivatalosan szövetségi köztársasággá, ezzel végleg elszakadva a brit koronától. Az államfői tisztséget Nnamdi Azikiwe töltötte be, míg a kormányt miniszterelnökként Sir Abubakar Tafawa Balewa vezette. A közigazgatás ekkor egészült ki a negyedik, Közép-Nyugati Régióval, ám a felszín alatt mély etnikai és regionális feszültségek feszültek a hausza-fuláni észak, a joruba nyugat és az igbó kelet között. A politikai stabilitást az 1964-es, vitatott tisztaságú választások és az 1962-es népszámlálás körüli manipulációk rendítették meg. Nyugat-Nigériában az erőszak mindennapossá vált, a politikai gyilkosságok és zavargások miatt az ország a kormányozhatatlanság szélére sodródott. Ezt a káoszt használta ki egy csoport fiatal, radikális katonatiszt, akik 1966. január 15-én véres puccsot hajtottak végre. Az akció során megölték a miniszterelnököt és több régiós vezetőt, de a hatalmat végül a hadsereg főparancsnoka, Johnson Aguiyi-Ironsi tábornok vette át.